Turay Ida Színház - Eltörött a hegedűm

ELTÖRÖTT A HEGEDŰM

zenés vígjáték 3 felvonásban

A Turay Ida Színház előadása

Műsor hossza: 165 perc 2 szünettel

Előadók

Szereposztás

Nyéki Sándor, vidéki földbirtokos…… NAGY RÓBERT

Rózsika, a felesége…… UNGER VANDA

Teddy, amerikai jazz énekes…… PESÁK ÁDÁM

Caligari grófné…… VANYA TÍMEA

Laci, cigányprímás…… MIKÓ ISTVÁN Örökös tag, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Flóris, földbirtokos…… VALÁZSIK PÉTER

Bözsi, bakfis…… SZŐKE LAURA

Gyurka, kamasz…… HRABOVSZKY BERCEL

Nusi / Julis…… SZUROMI BERNADETT

Szállodaigazgató / Lojzi…… GYŐRI PÉTER

Andris / szálloda titkár…… LÉVAI ÁDÁM

Tusi, görl / Stefi / 1. Hölgy…… HORVÁTH LÍDIA

Juci, görl / 3. Hölgy…… FARKAS BEA

Pincér / 1. Úr…… NÉMETI SÁNDOR

Boy / 2. Úr…… VASS JÁNOS PÁL

 

Alkotók

Jelmez- és díszlettervező: Darvasi Ilona

Koreográfus: Sebestyén Csaba Harangozó Gyula-díjas

Zenei vezető, korrepetítor: Maráth Viktor

Szcenikus: Nemes Richárd

Díszlettervező-asszisztens: Darvasi Cecília

Jelmezasszisztens: Nyírő Bea

Rendezőasszisztens: Vámos Gabriella

Rendező: Tasnádi Csaba Jászai Mari-díjas

Oszd meg másokkal ezt az előadást:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László

Eltörött a hegedűm

zenés vígjáték 3 felvonásban

A bájos, kedves, humoros, romantikus darab cselekménye egy vidéki kastélyban kezdődik, ahol Rózsika épp az ötödik házassági évfordulójukat készíti elő. Mindennek úgy kell történnie, mint annak idején, szerelmük hajnalán. De természetesen semmi nem úgy lesz, ahogy a szépséges „kisnagyságos” eltervezte. Hiába a szép ruha, a csodás vacsora, a híres cigányprímás magyarnótái. Sándort megbolondította az új dzsessz, és az új ismerős, a csábító nagyvilági hölgy, Caligari grófné. Ez az oka annak, hogy Sándor nem a fiatal feleségével tölti az estét, hanem felutazik Pestre, a Ritz hotelbe az új kalandok felé. Rózsika is követi titokban, hogy visszahódítsa a férjét, és…Szerelem, féltékenység, ármánykodások, csalódások, de ugyanakkor humor, megbocsátás, barátság, reménykedés és még több szerelem.Az „eltörött hegedű” is szimbolikus értelmű, jelenti az összetört szíveket, és azt is, hogy felcserélhetőek-e a magyar hagyományok, értékek az új erkölcsökre, az új kulturális irányzatokra. A darab különlegessége, még az is, hogy Zerkovitz a közkedvelt magyarnóta dallamait vegyítette a dzsesszes hangzással és a pesti kuplék humoros, pikáns világával. Természetesen ez a darab egy vérbeli vígjáték, tele szerethető, vicces karakterekkel, fülbemászó dallamokkal, fergeteges táncokkal, impozáns díszletekkel, lenyűgöző, korhű jelmezekkel, tehát egyértelmű, hogy „minden jó, ha a vége jó!”

Oszd meg másokkal ezt az előadást: