Drakula történetét szinte az egész világon ismerik. A legtipikusabb magyar, illetve román mitikus lényként ismert vámpír legendájáról még azok is hallottak, akik egyébként azt sem tudják, hol található a térképen a vadregényes Transsylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.

A klasszikus Drakula történettől eltérően, a mi mesénk egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahová furcsa vándormutatványosok érkeznek. A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán; férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos vámpírtól, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”. Az öreg és örökké kiéhezett „vérszívó vámpír” fiatal nők friss vérétől nyer mindig új energiát, s válik maga is fiatallá; legalábbis ideig-óráig. Addig, amíg az elrabolt energia képes őt fiatalon tartani. Ha elfogy, újra roskatag öregemberré válik, s újabb és újabb zsákmány után kell néznie…

Drakula gróf meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi varázslatos élménnyé.

Időtartam: 2 x 45 perc

Szereplők:

Drakula gróf: Zsuráfszky Zoltán / Sánta Gergő

Közreműködők: Keresztes Ildikó, Novák Péter

Zene: Rossa László, Szabó Dániel

Forgatókönyv, dramaturg, jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa – Harangozó-díjas, érdemes művész

Díszlet: Tóth Kázmér

Szcenika: Kovács Gerzson Péter

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán – Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész